Egyiptom

Egyiptomi Arab Köztársaság
جمهورية مصر العربية
(Dzsumhúrijat Miszr al-Arabijah)
Egyiptom zászlaja
Egyiptom zászlaja 22
Egyiptom címere
Egyiptom címere
Nemzeti himnusz: بلادي، بلادي، بلادي
(Biládí, biládí, biládí)
Hazám, hazám, hazám
Egypt (orthographic projection).svg

Fővárosa Kairó
é. sz. 27°, k. h. 29°27, 29
Legnagyobb város Kairó
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Abd el-Fattáh esz-Szíszi
Miniszterelnök Mosztafa Madbuli
A Képviselőház elnöke Hanafí Ali el-Gebalí
A Szenátus elnöke Abdel-Vahháb Abdel-Rázek
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek egyiptomi arab
Függetlenség a Brit Birodalomtól
kikiáltása 1922. február 28.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint94 798 827 fő (2017. márc. 28.)[1] +/-
Rangsorban14.
Becsült106 500 000[2] fő (2022)
Rangsorban14.
Népsűrűség103 fő/km²[3]
GDP2006
Összes305 253 milliárd dollár (32)
Egy főre jutó4317 dollár
HDI 0,652 (112.) – közepes
Földrajzi adatok
Terület1 001 449 km²
Rangsorban 30.
Víz0,6%
IdőzónaEST (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem egyiptomi font (EGP)
Nemzetközi gépkocsijel ET
Hívószám 20
Segélyhívó telefonszám
  • 122
  • 123
  • 180
Internet TLD.eg
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi Arab Köztársaság témájú médiaállományokat.

Egyiptom (arabul: مصر, IPA: [misˤɾ] (Miszr), egyiptomi arab ejtéssel: [ˈmɑsˤɾ]), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية, IPA: [Dzsumhúrijat Miszr al-Arabijah]) független ország Észak-Afrikában és egy csekély részben Délnyugat-Ázsiában.

Az országot nyugatról Líbia, délről Szudán, északról a Földközi-tenger, északkeletről a Gázai övezet és Izrael, keletről pedig a Vörös-tenger határolja. Fővárosa a középkor óta az arab és az iszlám világ központja, Kairó, mely több mint húszmillió lakosával [4] a világ egyik legnagyobb agglomerációja.

A Sínai-félsziget által Afrika egyetlen transzkontinentális országa, és jelentős hatalom az arab államok között; 2022-ben a világ 12. legerősebb katonai hatalma.[5]

Több mint 100 milliós népességével a legnépesebb arab ország, a harmadik legnépesebb Afrikában.[6] A népesség nagy része a Nílus partján és a Nílus-deltában él, ami az ország területének töredéke, és itt találhatók a termőföldek is. Az ország többi részét túlnyomórészt a gyéren lakott Szahara sivatag borítja.

Egyiptom területén már a történelem kezdetén, az i. e. 4. évezredben megszerveződtek különböző államalakulatok, amelyeket i. e. 2995 körül egyesítettek, létrehozva ezzel az egységes Egyiptomi Birodalmat. Az ókori Egyiptom mint kultúra mintegy négyezer éven át fennállt és hatást gyakorolt szinte az összes korabeli kultúrára; mint birodalom az i. e. 1. évezredig a világ vezető hatalma volt és csúcspontját a XVIII-XIX. dinasztia idején (kb. i. e. 1550i. e. 1190) érte el. Az i. e. 525-ös perzsa hódítást követően a Ptolemaidák idején (i. e. 305i. e. 30) újra hosszabb időre önállóvá vált és bár katonai erejének jelentősége Róma erősödésével folyamatosan csökkent, Alexandria a hellenizmus központjaként az i. e. 30-as római hódítás után is még évszázadokig a nyugati világ művelődésének és tudományának elsődleges csomópontja maradt. A Római Birodalom kettészakadása (395) után a Bizánci Birodalom provinciája volt egészen a 641-es arab hódításig. Ezt követően a már évszázadok óta teljesen kopt keresztény terület muszlim többségűvé vált és a 9. században de facto önállósult a kalifátustól a Túlúnidák vezetése alatt. Miután a Magrebből érkező Fátimidák meghódították 969-ben, birodalmuk magterületévé tették és innentől kezdve a 15. századig Egyiptom-központú birodalmak voltak az iszlám világ vezető hatalmai (a Fátimida Kalifátuson kívül ilyen volt a Szaladin által alapított Ajjúbida Szultanátus, majd az azt medöntő Mamlúk Birodalom), Kairó pedig ezekben az időkben a muszlim kultúra és gondolkodás fellegvára volt, a világ egyik legnagyobb és egyik leggazdagabb városa, tudományának egyik központja. A Mamlúk Szultanátust I. Szelim oszmán szultán döntötte meg 1517-ben, ez az 1867-ig tartó török uralom kezdetét jelentette. Egyiptomot jelentőségéből fakadóan nem integrálták teljesen az Oszmán Birodalom közigazgatásába, autonómiát élvezett és a mamlúkok irányítása alatt maradt. Bonaparte Napóleon 17981801-es egyiptomi hadjárata során sikertelenül próbálta meghódítani az országot, azonban érdeklődésével és a magával hozott tudósokkal megalapozta az egyiptológia tudományát. Egyiptom ezután Muhammad Ali alkirály uralkodása (18051848) idején szinte teljesen függetlenné és az akkori világ egyik legmodernebb országává vált. 1869-ben, francia tulajdonban megnyílt a Szuezi-csatorna, melyet 1882-ben átvettek az angolok és az ország brit protektorátus lett, ami alól névlegesen a Tutanhamon-sír megtalálásának évében, 1922-ben, ténylegesen 1952-ben szabadult föl. 1899 és 1956 között a britekkel közösen gyarmattartóként ellenőrizte Szudánt, amely a 19. század során a környező országokkal együtt a Muhammad Ali-dinasztia önálló hódításainak eredményeképp Egyiptom része volt és amelyet a britek szakítottak le ilyenformán a birodalomról. A második világháború alatt területén jelentős harcok dúltak, a híres második el-alameini csata a szövetségesek döntő győzelmével zárult. 1952-ben végleg felszámolták a brit katonai jelenlétet, majd egy év múlva kikiáltották a köztársaságot, miután lemondatták II. Fuád királyt. 1956-ban a frissen hatalomra került Gamal Abden-Nasszer elnök az Asszuáni-gát építési költségeinek fedezésére államosította a Szuezi-csatornát, amivel kezdetét vette a szuezi válság, ami Egyiptom katonai vereségével, ugyanakkor elsöprő diplomáciai győzelmével zárult. Nasszer Egyiptomot energikus, az egész világot behálózó politikájával újra nagyhatalommá tette, és bár a hatnapos háborúban az ország vereséget szenvedett Izraeltől, a jom kippuri háborúban visszaszerezte elvesztett területeit és csak amerikai nyomásra adta föl harcot. A Nasszer és Anvar Szadat elnöksége idején modern állammá váló országban az 1990-es évektől recesszió kezdődött, aminek következtében 2011-ben kitört az ún. nílusi forradalom és a már 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnököt elűzték. Ezután az ország évekig anarchiában stagnált, sőt, gazdasága, főként a turizmus jelentősen visszaesett. Végül a 2014-ben hatalomra került katonai vezető, Abdel Fattáh el-Szíszi képes volt stabilizálni az államot és az ország gazdasága jelentős növekedési pályára állt.

Egyiptomban a leghíresebbek az ókori birodalom monumentális épületei, ilyenek például a gízai piramisok, a nagy szfinx és a karnaki templom, a romvárosok, mint Memphisz, Théba és Ahet-Aton, illetve a temetők, például a Királyok völgye és a Királynék völgye, valamint az ezekhez kapcsolódó Dejr el-Bahari. Mindezek mellett említésre méltók az ország középkori emlékei is, úgy mint az Ibn Túlún-mecset vagy az Azhar-komplexum. Ezek az emlékek nemcsak gazdagságukkal, kidolgozottságukkal, hanem az ókori emlékekhez hasonlóan monumentalitásukkal is kiemelkedő értéknek számítanak: az iszlám Kairó 1979 óta több más óegyiptomi műemlék mellett az UNESCO világörökség része.

Egyiptom gazdasága az egyik legváltozatosabb a Közel-Keleten, mert az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus és a szolgáltatás nagyjából azonos termelési szinten állnak. Az országot azon államok közé sorolják, melyek az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság nagyhatalmaivá válhatnak, ehhez azonban olyan akadályokat kell elhárítani, mint a túlnépesedés és a vízhiány. Ennek érdekében számos reformot készített elő vagy vezetett már be a vezetés 2014 óta, többek között megkezdték egy új adminisztratív főváros építését, a mezőgazdaság modernizálását, a megújuló energiaforrások kihasználtságának növelését, valamint határozott lépéseket tettek a születésszabályozás széles körű bevezetésére.

Etimológia

km.t
kmmt
niwt

Az európai nyelvekben elterjedt alak, melynek magyar változata Egyiptom, a latin Aegyptus szóból származik, amely viszont az ógörög Αιγυπτος; „Aigüptosz” átvétele. Az ógörög szó Ptah isten memphiszi templomának nevére vezethető vissza: ḥwt-k3-ptḥ („Hut ka Ptah”).

Az országnak az ókorban több neve is volt, egyik legismertebb a kemet („fekete ország”), amely nevet a Nílus által lerakott termékeny fekete föld után kapta, eltérően a sivatag „vörös földjétől(deseret). A későbbi kopt időkben a név „kéme”-vé rövidült. Egyiptom jelenleg használt, hivatalos rövid arab neve (Miszr) sémi eredetű szó, jelentése alapvetően „nagyváros”. A köznapi egyiptomi beszélt nyelvben Kairót is így szokás nevezni.

Földrajz

Műholdfelvétel


Domborzati térkép

Egyiptom területe 1 001 449 km2 és ezzel a világ harmincadik legnagyobb országa. Összehasonlításul a területe akkora, mint az összes közép-amerikai ország együttvéve, mint kétszer Spanyolország vagy négyszer az Egyesült Királyság, és a területe nagyjából megegyezik az Egyesült Államok legnagyobb államaival, Texas és Kalifornia együttes területével.

Mivel Egyiptom éghajlata száraz, ezért az ország nagy területét sivatag borítja, és a lakosság mindössze a terület 5,5%-át használja. Nyugati irányból Líbia, délről Szudán, északkeletről a Gázai övezet és Izrael határolja. Mivel az ország transzkontinentális ország, ezért fontos geopolitikai szerepe abban rejlik, hogy rendelkezik egy földnyelvvel (a Szuezi földszorossal) Afrika és Ázsia között. Itt hozták létre a tengeri kereskedelem részére a Szuezi-csatornát, ami a Földközi-tengert köti össze a Vörös-tengeren át az Indiai-óceánnal.

A Nílus völgyétől és deltájától eltekintve az ország nagy része sivatagi táj. A szél homokdűnéket hoz létre, amik akár a 30 métert is elérhetik. Sok helyen kősivatag jellemző.

Egyiptom földrajzilag öt nagyobb egységre osztható:[7]

  • Nyugati (Líbiai-) sivatag. A Nílus völgyétől nyugatra terül el, ez Egyiptom területének 2/3-a. Északi részén fekszik a Kattara-mélyföld, továbbá több nagyobb oázis található itt.
  • Keleti- (Arab-) sivatag. A Nílus völgyétől keletre, a Nílus és a Vörös-tenger között.
  • A Nílus-völgy – a Nílus hatalmas folyami oázisa; a folyóhoz simuló, szalagszerű kultúrterület Asszuántól Kairóig fokozatosan szélesedik (0,3 km → 23 km)[8].
  • A Nílus-delta – az eredetileg mocsaras deltavidéket a természettel vívott évszázados küzdelem teljesen átformálta.
  • A Sínai-félsziget – itt találhatók az ország legmagasabb hegycsúcsai.
Képek
A Nílus-völgye Luxor közelében
Nile.jpg
A Nílus völgye a magasból
Tájkép Hurghada környékén az Arab-sivatagban
A Fekete-sivatag a Farafra és Baharijja oázisok között
A Sínai-hegy tájképe
Egy vádi a Sinai-félszigeten
Homoksivatag sziklaformákkal Abu Szimbel környékén
A Dakhla-oázis
Hyphaene thebaica

Vízrajz

Egyiptomnak egy folyója van, a Nílus. A Nílusnak Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Tavaszi áradását már az ókorban is nagy biztonsággal tudták előre jelezni. Az évente lerakott hordalék a trágya szerepét töltötte be az ártéren. Az Asszuáni-gát megépítésével megszűnt az áradások hordalék-lerakása.

A természeti erők és az emberi tevékenység hatására a Nílus deltájában ma a folyónak csupán két fő ága létezik: a keleti, Damiettánál 240 km hosszú, a nyugati, Rosettánál – Alexandria mellett – 235 km.[9] A közel negyed Magyarország területű deltában számos csatornát építettek, ezek közül a legjelentősebb a közel 80 km hosszú, 30 méter széles Mahmoudia-csatorna.[10]

Egyiptom legnagyobb tava a Nasszer-tó, ami egy mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.

Az időszakos vízfolyások, az egy-egy záport követően vizet hordozó vádik zöme az Arab- (vagy Keleti-) sivatag területén találhatók.

Éghajlat

A passzátövezetben fekvő Egyiptomnak zonális sivatagi éghajlata van. Csak a Földközi-tenger partvidékén, illetve a Nílus-delta északi peremén hull (télen) valamennyi csapadék – itt száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki.

Egyiptomban a legtöbb, de elenyésző mennyiségű csapadék a téli hónapokban esik. Az ország déli részén a csapadék átlagban 2–5 mm, Kairónál kb. 25 mm évente.[11] Közép- és Felső-Egyiptomban évek telhetnek el anélkül, hogy eső egyáltalán esne. Viszont egy nagyon vékony sávban az északi tengerparton a csapadék mennyiség elérheti az évi 400 mm is, elsősorban október és március között. csak a Sínai-hegy környékén és nagy ritkán néhány északi városban, mint Damietta, Baltim, Sidi Barrany és Alexandriában esik.

Az évi átlaghőmérséklet 27 °C és 32 °C között van. Nyáron gyakran akár 45 °C is lehet, míg januárban 8-9 °C-ra is lesüllyed a hőmérséklet. A legnagyobb meleget eddig Asszuánban, júliusban mérték, 51 °C-ot, a legnagyobb hideget el-Miejában, januárban –2,2 °C-ot. [12]

A Földközi-tengernél az állandó északnyugati szél segíti a területet, hogy ne melegedjen föl. A sivatagban 43 °C mellett a homokfelszín 80-85 °C-ra forrósodik fel.[12]

Nyáron nagyon alacsony a levegő relatív páratartalma, de a legalacsonyabb a száraz, forró khamszin(wd) szél uralma idején süllyed (kb. márc. → május), ilyenkor 1-5%. [12]

A globális felmelegedés következtében a jövőben a tengerszint emelkedésnek indulhat, és veszélyeztetheti a sűrűn lakott tengerparti sávokat, ami komoly hatással lehet az ország gazdaságára, mezőgazdaságára, iparára egyaránt. Ez a hatás egyes szakértők szerint a 21. század végére már bekövetkezik.

Éghajlattáblázatok
Alexandria éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)18,419,321,024,026,528,629,730,429,627,624,120,025,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)9,09,310,813,416,620,322,823,121,317,814,310,615,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)53291441000193253196
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Kairó éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)18,920,423,528,332,033,934,734,232,629,224,820,327,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)9,09,711,614,617,720,122,022,120,517,414,110,415,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)54411000014625
Forrás: Meteorológiai Világszervezet, 2010


Asszuán éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,025,229,535,039,041,441,141,039,336,029,024,333,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,710,213,819,023,025,226,025,824,020,615,010,518,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)0000000101001
Forrás: World Meteorological Organization, NOAA


Sarm es-Sejk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,722,425,029,834,037,037,537,535,431,527,023,230,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)13,313,716,020,023,826,526,728,026,523,419,015,021,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)0010000001102
Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

Élővilág

Az ország területének túlnyomó része az állandó növényzet nélküli sivatag. A szárazsághoz maximálisan alkalmazkodó növények azonban helyenként és időszakosan a sivatagban is élnek. A Nyugati-sivatagban a 10–20 m mélyre lehatoló gyökérzetű tamariszkuszfajok fordulnak elő, a sós mocsarak területén pedig a sóballa (Suaeda) és a szittyó. [12] Az Arab-sivatagban a vádik mentén is megtalálhatók a tamariszkuszfajok, néhány keserűfűféle társaságában (balhafű, egyiptomi kender, ballagófű stb.).[12] Az őshonos datolyapálma szerte az országban megtalálható.

A mediterrán területeken néhány boroszlán- és labodafaj alkotja a természetes vegetációt. A Nílus menti, egykor gazdag természetes vegetáció (papiruszsás, nádfélék, lótusz stb.) eltűnt, ameddig a folyó vizével öntözni lehet, ott már évezredek óta intenzív mezőgazdasági termelés folyik. [12]

Állatvilága átmenetet jelent a kelet-afrikai fauna és a mediterrán faunavidék között. Néhány jellegzetes faj: kisded cickány, sivatagi sün, vörös róka, sivatagi róka, homoki macska, vadmacska, mocsári hiúz, sörényes kecske, núbiai kőszáli kecske, sivatagi hiúz, csíkos hiéna, cibethiéna.[7]

Searchtool right.svgLásd még: Kategória:Egyiptom állatvilága

Környezeti problémák

A népesség gyors növekedése túlterheli a Nílust és a természeti erőforrásokat.[13] Mezőgazdasági területek vesznek el az urbanizáció és az elsivatagosodás miatt.[13] A korallzátonyokat és tengeri élőhelyeket veszélyezteti az olajszennyezés.[13]

A peszticidekből, nyers szennyvízből és ipari szennyvízből származó vízszennyezés.[13] A mezőgazdasági területeket is gyakran szennyvízzel szennyezett vízzel öntözik, ami számos betegség, például a kolera, tífusz, schistosomiasis és hepatitis terjedéséhez vezet.[14] Gyakran úgy szabadulnak meg a szeméttől, hogy a folyóba vagy annak partjára öntik, miközben az állataik ugyanabban a folyóban tisztálkodnak. Ez a szokások betegségek, különösen a schistosomiasis terjedését okozhatja.[14]

A Nílus-deltát az éghajlatváltozás miatt a tengerszint emelkedése, továbbá a süllyedés egyaránt fenyegeti. A süllyedés szikesedést is magával hoz, ami veszélyezteti a talaj termékenységét.[15][16][17][18]

A kairói levegőszennyezettség kritikus; a belvárosban a légszennyezettség sokszorosa az elfogadható értéknek.[19]

Nemzeti parkok

  • el-Gamal vádi Nemzeti Park(wd) – DK-Egyiptomban, a Vörös-tenger közelében
  • Fehér-sivatag Nemzeti Park(wd) – a Dakhla és Baharijja oázisok között
  • Gebel Elba Nemzeti Park(wd) – a Szudánnal határos Hala'ib háromszögben
  • Ras Mohammed Nemzeti Park - a Sinai-félszigeten

Történelem

Searchtool right.svgBővebben: Egyiptom történelme

A kezdetek

Alsó-Egyiptom (Lower Egypt) és Felső-Egyiptom (Upper Egypt)
Az egyesített korona

A Szahara kiszáradásának folyamata feltehetőleg az i. e. 4.3. évezred fordulója körül gyorsult fel,[20] és az elsivatagosodás arra kényszerítette a korai közösségeket, hogy a Nílus mentén alakítsák ki településeiket. A predinasztikus kortól a folyó völgye vált Északkelet-Afrika urbanizációs tengelyévé. A földrajzi és éghajlati viszonyok alakulása jelentősen befolyásolta az ókori egyiptomi állam fejlődését. Az I. dinasztia koráig az egész ország területén a Nagada-kultúra volt jellemző. Az ókori Egyiptom két része, a Nílus delta vidékén Alsó-Egyiptom és az attól délre fekvő Felső-Egyiptom. Az elnevezés a Nílus áramlásából származik, a felvidéki Kelet-Afrika részéről észak felé a Földközi-tenger felé áramlik. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése i. e. 2955 körül történt. Ekkor jött létre a fáraó, mint legfelsőbb politikai vezető tisztsége. Mindkét rész megtartotta saját királyi jelvényeit, így a fáraók a két föld fölött uralkodtak és az egyesített koronát viselték. A Fehér Korona Felső-Egyiptomot és a Vörös Korona Alsó-Egyiptomot jelképezte.

Ókor

A terület viszonylagos elszigeteltsége és a Nílus évenkénti áradásai következtében a Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, miután Ménész (Mina) I. e. 3000 körül egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn; a XXX. dinasztia hatalmát a perzsák döntötték meg I. e. 342-ben, így rövid függetlenedést követően az I. e. 525-ben már meghódított Egyiptom ismét az Óperzsa Birodalom része lett. A folyton lázongó tartományt I. e. 332-ben foglalták el Nagy Sándor csapatai, majd halála után egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz vezetésével ismét függetlenedett. A hellenisztikus Egyiptom központja Alexandria lett, amely az ókor egyik legnagyobb, legpezsgőbb kultúrájú városává nőtte ki magát. Az ország az I. e. 3. században a Római Köztársaság szövetségesévé és fő gabonaellátójává, majd az elkövetkező évszázadok során mindinkább alattvalójává vált. A Ptolemaidák birodalma I. e. 30-ban szűnt meg, amikor Augustus elfoglalta, utolsó uralkodója, VII. Kleopátra pedig öngyilkos lett.

Egyiptom ettől kezdve a Római Birodalom része lett, mint a császárok magánprovinciája; továbbra is kiemelt szerepet játszott Itália és Róma városának gabonaellátásában. A kereszténység a 3. században rohamosan elterjedt a tartományban, és itt bontakozott ki a többek között Remete Szent Pál és Remete Szent Antal nevével fémjelzett remete-, majd a Szent Pakhomiosz által kialakított szerzetesi mozgalom. Egyiptom I. sz. 395-ben a Keletrómai Birodalom része lett, és az Alexandria központú kopt egyház monofizitizmusából fakadóan számos konfliktus terhelte viszonyát Konstantinápollyal.

Középkor

A Mohamed próféta hirdette iszlám által egyesített arabok Amr ibn al-Ász vezetésével a 640-es években hódították meg a tartományt, melynek az újonnan alapított al-Fusztátot (ma Kairó része) tették meg központjául. Az iszlamizáció és arabosodás csak lassan haladt előre, a helyi keresztény kopt lakosság a középkor végéig megőrizte fontosságát az államéletben. Egyiptom az Omajjádok, majd az Abbászidák kalifátusa alatt is megőrizte kitüntetett jelentőségét, mint a központi bevételek jelentős forrása.

A középkori Fátimida-dinasztia uralma alatt épült Al-Azhar mecset

A központi hatalom gyengülését kihasználva a 868-ban kinevezett Ahmad ibn Túlún emír (helytartó) függetlenedett Bagdadtól, és Szíria nagy részét is befolyása alá vonta. A kalifátus ideiglenes megerősödése és a Túlúnidák hatalmának hanyatlása lehetővé tette, hogy 905-ben ismét központi irányítás alá kerüljön Egyiptom, de csak rövid időre. 939-ben az új helytartó, Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd önállósodott, szintén meghódítva Szíriát. Utódainak hatalmát a mai Tunéziából kiinduló Fátimidák döntötték meg, akik 969-ben foglalták el a tartományt, megalapítva az új fővárost, al-Káhirát (Kairó). Az iszmáilita síita Fátimidák kora Egyiptom számára a gazdasági és kulturális virágzás ideje volt, bár a dinasztia hatalma a 11. század közepén meggyengült.

A Fátimidák 1171-ig tartó uralmának, mely során Egyiptom a keresztes háborúk egyik főszereplőjévé vált, Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát. Az egyiptomi mellett több szíriai ágra szakadó dinasztia viszonylag rövid életű volt, Kairóban 1250-ben asz-Szálih Ajjúb hajdani szultán rabszolga státuszú katonai és állami adminisztrációs célokat ellátó kísérete, a mamlúkok vették át a hatalmat. A tehetséges mamlúk szultánok a 13. század végére meghódították Szíriát, megállították a mongolok terjeszkedését (Ajn Dzsálút, 1260), és felszámolták a szentföldi keresztes államok írmagját is (Akkon eleste, 1291). A mamlúk időszakban a 14. század első fele, an-Nászir Muhammad uralma jelentette a fénykort: az uralkodó hatalma stabil volt, és az államot komoly külső erők sem fenyegették. A hanyatlás azonban rövidesen megindult az 1347-ben lecsapó, majd rendszeresen visszatérő pestisnek és a mamlúkrendszer belső hibáinak köszönhetően. A szultánok nem tudtak örökletes hatalmat kialakítani, mivel az államhatalomba jutó mamlúkjaik pozícióik megőrzésére törekedtek, ezért az önállósodni vágyó szultánokkal rendszerint leszámoltak, és tehetetlen gyermekeket ültettek a trónra – vagy ha a belső pártharcokban épp nyerésre álltak, saját maguk foglalták el a trónt. Ezzel párhuzamosan a mamlúkok harcértéke is csökkent: a sereg nem modernizálódott, de még hajdani morálját és harcértékét sem volt képes megőrizni.

Oszmán fennhatóság alatt

Az Oszmán Birodalom egy kisebb, anatóliai konfliktust követően 1516-ban tönkreverte a megroggyant Mamlúk Birodalom hadait Szíriában, majd 1517 elején bekebelezte Egyiptomot. A mamlúkréteg azonban továbbra is fennmaradt, és ellátta a szír-egyiptomi térség igazgatási funkcióit. Az Oszmánok gyengülése a 18. századra ahhoz vezetett, hogy Egyiptom gyakorlatilag függetlenné vált, és az egymással rivalizáló mamlúkok irányították. Ilyen helyzetben érkeztek Napoléon Bonaparte tábornok francia hadai 1798-ban a területre.

1805-től kezdve Egyiptom tényleges vezetője Muhammad Ali egyiptomi alkirály volt. Az ő és utódjai uralkodása alatt Egyiptom gyakorlatilag függetlenné vált Törökországtól. Ebben az időszakban az állam intézményeit - különösen a hadsereget - modernizálták. A Vörös-tenger vidékén és a mai Szudánban sok területet átmenetileg Egyiptom szállt meg. A Szuezi-csatorna elkészülte (1869) után Egyiptom a világkereskedelem fontos központja lett, ugyanakkor pénzügyi válságba is került. Befektetései védelme érdekében a Brit Birodalom 1882-ben a gyakorlatban átvette a kormányzást, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része volt.

20. század

1922-ben nyert részleges, majd a második világháborút követően teljes függetlenséget. 1952-ben I. Faruk királyt katonai puccsal eltávolították, és helyére fiát, II. Ahmed Fuádot nevezték ki. Az Egyiptomi Köztársaságot végül 1953. június 18-án kiáltották ki; első elnöke Mohamed Naguib volt. Lemondása (1954) után Gamal Abden-Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája vette át az elnöki hatalmat, és az egyiptomi nép birtokába vette a Szuezi-csatornát, mely az ún. szuezi válsághoz vezetett (1956).

1958 és 1961 között Egyiptom és Szíria uniót alkotott, Egyesült Arab Köztársaság néven. Gamal Abden-Nasszer elnöksége alatt a Szovjetuniót tekintette legfőbb támogatójának annak ellenére, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítója volt.

Hoszni Mubárak lemondását ünneplő tömeg 2011 február 11-én Kairóban

1967-ben az úgynevezett hatnapos háborúban az izraeli haderő súlyos vereséget mért az egyiptomira. Megszállta a Sínai-félszigetet. Gamál abd en-Nászer 1970-ben bekövetkezett halála után hű támogatója, Anvar Szadat vette át a helyét, aki először lazított a szovjetekhez fűződő kapcsolaton, végül felszámolta azt. 1973-ban összehangolt szír-egyiptomi támadás indult Izrael ellen (úgynevezett jom kippuri háború), amit a zsidó állam csak amerikai diplomáciai segítséggel tudott visszaverni. Nem sokkal ezután az immár Washington felé orientálódó Szadat az ország gazdasági nehézségeire való tekintettel béketárgyalásokba kezdett, amelyet az 1978-as Camp David-i egyezménnyel pecsételtek meg. Ekkor Egyiptom elismerte Izrael állami létét, Izrael pedig kivonult a Sinai-félszigetről. Bár a nyugati közvélemény szemében nagyot nőtt, Szadat belső támogatása rohamosan csökkenni kezdett, végül 1981-ben merénylettel végeztek vele. Utódja Hoszni Mubárak lett.

21. század

2011. január 25-én tizenhét napig tartó tüntetéssorozat kezdődött Kairóban, mely később átterjedt az ország több más városára is. A tüntetők a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnök lemondását és reformokat követeltek. A tüntetések hatására az elnök február 11-én lemondott hivataláról. A Husszein Tantávi marsall vezette katonai tanács és a katonaság vette át a hatalmat, amely első lépésként felfüggesztette az ország alkotmányát. Az átmenet több hónapig eltartott.

2011. november 28-a és 2012. január 10-e között rendezték az első szabad választásokat.[21] A választásokat a korábban betiltott Muzulmán Testvériség alapította mérsékelten iszlamista Szabadság és Igazságosság Pártja nyerte, a második a radikális iszlamista an-Núr párt lett.[22]

2012. január 25-én feloldották az 1981-es merénylet után bevezetett szükségállapotot.[23] 2012. június 24-én elnökválasztást tartottak, ahol a Muzulmán Testvériség jelöltje, Muhammad Morszi nyert. Hatalmát nem tudta stabilizálni, 2013 tavaszán-nyarán tüntetések robbantak ki ellene Kairóban. 2013. július 3-án a hadsereg Abd el-Fattáh esz-Szíszi tábornok vezetésével puccsal megdöntötte.[24] Az ideiglenes államfő Adli Manszúr lett.

Politika és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Egyiptom államformája parlamentáris köztársaság, szerkezetét tekintve unitárius állam.

A köztársasági elnök 1981-től Hoszni Mubárak volt, de kormányzása alatt végig rendkívüli állapot volt érvényben. A 2011-es arab tavasz során kitört nílusi forradalomnak köszönhetően 2011. február 11-én lemondott tisztségéről. A jelenlegi politikai rendszer a 2011-es egyiptomi forradalom és Mubárak elnök lemondása nyomán jött létre.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Egyiptomban többpártrendszer működik. A kormányzás félelnöki rendszerben történik, azaz a végrehajtó hatalom megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. A választópolgárok a parlament tagjain kívül az elnököt is közvetlenül választják (a legutóbbi elnökválasztás 2005 októberében volt). Egyes emberi jogi szervezetek szerint félő, hogy a kormányzat beleavatkozik a helyi választásokba.

Kairóban található az Arab Liga székhelye.

Egyiptom közigazgatási egységei

Politikai pártok

A 2015-ös választások után a legnagyobb pártok:

  • Szabad Egyiptomiak Pártja - حزب المصريين الأحرار (2011-es alapítású, liberális, szekuláris párt)
  • Nemzet Jövője Pártja - حزب مستقبل وطن (populista)
  • Új Vafd Párt - حزب الوفد الجديد (nacionalista, liberális)
  • Hazavédők Pártja (populista)
  • Republikánus Néppárt - حزب الشعب الجمهورى (volt kormányminiszterekből áll)

Jogállamiság

A jogállamiságot évtizedek óta aláássa a kiterjedt korrupció, valamint a nepotizmus gyakorlata.[25]

Elméletileg a 2014-es alkotmány csökkentette a végrehajtó hatalom hatalmát és megerősítette a törvényhozást. A 2020-ban megválasztott parlament azonban ugyanolyan gyenge, mint a 2015-ben megválasztott.[25] A képviselők szinte kizárólag a rezsim hívei, akiknek sorsa nagymértékben függ az elnök, a katonaság és a biztonsági apparátus támogatásától.[25] Ennek megfelelően a parlament csak ritkán fogalmaz meg kritikát a kormányzattal szemben.[25] Fő feladata a végrehajtó kezdeményezések jóváhagyása és végrehajtása, nem pedig az erőviszonyok ellenőrzése vagy biztosítása. 2019 áprilisában az alkotmánymódosítások kiterjesztették az elnök ellenőrzését az igazságszolgáltatás felett, és megnyitották az utat Abd el-Fattáh esz-Szíszi előtt, hogy továbbra, akár 2030-ig hivatalban maradjon.[25]

A 2020-as választások se szabadok, sem tisztességesek nem voltak. Az alkotmánymódosítások korlátozták a bírói függetlenséget, gyakorlatilag a katonaságot az alkotmány fölé helyezték.[25]

Emberi jogok

A 2014-es alkotmány elméletileg egyenlő jogokat biztosít minden állampolgár számára megkülönböztetés nélkül.[26] A valóságban azonban a polgári szabadságjogokat szisztematikusan elnyomják. A nők továbbra is küzdenek azért, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak nekik, csakúgy, mint azok a polgárok, akik ilyen vagy olyan módon nem felelnek meg a „normális egyiptomiak” képének, mint a homoszexuálisok, transzneműek, ateisták, síita muszlimok vagy a bahái követői.[25] 2020 februárjában egy bloggert három év börtönbüntetésre ítéltek, mert az „Egyiptomi ateisták” Facebook-csoportot kezelte.[25]

Egyiptomban 2020 táján mintegy 60 ezer politikai fogoly is van.[25] Emellett gyakoriak az aránytalanul hosszú előzetes letartóztatások, az eltűnések és a kínzások.[25] Az ezeket a tényeket dokumentáló szervezetek állandó nyomás alá kerültek. 2020 novemberében a biztonsági erők felléptek az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyes Jogokért (EIPR) ellen, ideiglenesen letartóztatták három magas rangú munkatársát, és „terrorszervezethez való csatlakozással” és „hamis hírek terjesztésével” vádolták meg őket.[25]

Közigazgatási beosztás

Searchtool right.svgBővebben: Egyiptom kormányzóságainak listája
  1. Alexandria
  2. Asszuán
  3. Aszjút
  4. Buhajra
  5. Bani Szuvajf
  6. Kairó
  7. Dakahlijja
  8. Damietta
  9. Fajjúm
  10. Gharbijja
  1. Gíza
  2. Iszmailija
  3. Kafr es-Sajh
  4. Matrúh
  5. Minja
  6. Minúfijja
  7. Új völgy
  8. Észak-sínai
  9. Port Szaíd
  10. Kaljúbijja
  1. Kena
  2. Vörös-tengeri
  3. Sarkijja
  4. Szohág
  5. Dél-sínai
  6. Szuez
  7. Luxor
  8. (Heluán; megszűnt, visszaolvadt Kairó kormányzóságba)
  9. (Október 6.; megszűnt, visszaolvadt Gíza kormányzóságba)

Védelmi rendszer

Searchtool right.svgBővebben: Egyiptom hadereje


Népesség

Általános adatok

Egyiptom a legnépesebb arab ország. Lakosainak száma 2020-ra meghaladta a 100 millió főt.[27][28] A népesség terület szerinti eloszlása szinte egyedülálló a Földön. Az ország területének alig huszadán zsúfolódik össze szinte az egész lakosság: a Nílus völgyében és deltájában, továbbá a Szuezi-csatorna mellett. A természetes szaporodás továbbra is nagy.

Népességének változása

Az ország népsűrűségi térképe

Legnépesebb települések

Egyiptom fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa Kairó, mintegy 20 millió fős agglomerációval. Más nagyvárosok: Alexandria, Gíza, Port Szaíd, Szuez, Luxor, Asszuán.

Searchtool right.svgBővebben: Egyiptom városai

Nyelvi megoszlás

Az országban az arab nyelv egy dialektusát beszélik az egyiptomi arab nyelvet, de a műveltebbek és a turizmusból élők beszélik még az angolt és a franciát is.

Etnikai megoszlás

Etnikum: több mint 99 %-a egyiptomi, a csekély maradék egyéb: núbiai, európai stb.[29]

A demográfiai mutatók az egyiptomi népességet többnyire homogén, arab nyelvet beszélő közösségként ábrázolják, de jelentős csoportot alkot ezen belül a dél-ázsiai eredetű, egymás között saját nyelvet beszélő cigány népesség (dom, domari), amelynek száma meghaladja az 1,6 millió főt (2017),[30] más adatok szerint a 2,5 millió főt is.[31]

A núbiaiak jól láthatóan különböznek más egyiptomi etnikai csoportoktól, hiszen rokonaik a mai Szudán, illetve a szub-szaharai-Afrika területén élnek. Ők az állam déli területét népesítik be.[32]

Vallási megoszlás (becslés)
Vallás százalék
muszlim
  
93%
kopt ortodox
  
6%
más keresztény
  
1%
Forrás:[33][34][35]

Vallási megoszlás

A lakosság zöme, 90-95%-a muszlim (a többség szunnita), a maradék 5-10% legnagyobb része keresztény (zömük kopt ortodox).[36][34][35][37]

Searchtool right.svgLásd még: Kopt katolikus egyház, Alexandriai ortodox egyház és Sínai ortodox egyház

Szociális rendszer

A szociális háló teljes hiányáról beszélhetünk, nincs nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer.

Gazdaság

Képek
Kairó
A főváros, Kairó
Gyárépület, Sadat City
Konténerhajó a Szuezi-csatornán
A Nasr állami autógyár Sahin autótípusa
Bevásárlóközpont, Alexandria
Gyümölcskínálat a piacon, Kairó
Az éves infláció (kék és fekete) és a GDP (piros) változása

Egyiptom gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média. Jelentős bevételi forrást jelent a több mint 5 millió külföldön (Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében és Európában) dolgozó egyiptomi által hazaküldött pénz.

Egyiptomban kevés a megművelhető földterület, és a gazdálkodás nagymértékben függ a Nílustól. Az 1971-ben elkészült Asszuáni-gát és az általa létrehozott Nasszer-tó javított a helyzeten (bár az ökológiai rendszerre gyakorolt hatása nem volt kedvező), a gyors népességnövekedés (az arab világban a leggyorsabb) továbbra is problémát okoz az élelmiszerellátás terén, és a társadalmi feszültségek egy része is erre vezethető vissza.

A kormány az elmúlt években főként az Egyesült Államok támogatásával jelentős hírközlési és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett a gazdasági reform érdekében (Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb segélyt az USA-tól).

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Egyiptom legnagyobb része mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. A kivételt a Nílus mente és az oázisok képezik. A Nyugati-sivatag oázisaiban (Kharga, Farafra, Dakhla, Baris) az artézi kutak fúrása nyomán félmillió hektárral nőtt a kultúrterület.[8] A megművelt földek azonban az ország területének csak 15%-át képezik.

Régen egyiptomi gyapotot használtak a brit textiliparban, lévén, hogy Egyiptom brit gyarmat volt. Mára a gyapot szerepe csökkent, de még mindig az egyik legfontosabb termény. A minősége terén még vitathatatlanul a világ élvonalában van.[8]

Ma a legfontosabb mezőgazdasági termények: búza, kukorica, rizs, cukornád, cukorrépa, burgonya, hagyma, paradicsom, datolya, narancs, citrom és szőlő.

Egyiptom a világ legnagyobb datolyatermelője. A jó termés érdekében a fákat gondozzák (öntözés, mesterséges beporzás stb.).[8]

A csemegeszőlők termesztésére berendezkedett szőlészeteket tart fent mezőgazdaságában. A csemegeszőlők termesztésének és exportjának 80%-át két fő fajta, a piros húsú „flame seedless” és a fehér húsú „sugraone” teszi ki. Mindkét fajta magnélküli, mézédes, roppanós, vastagabb héjú. Gazdag és telített ízvilágukkal igen közkedvelt fajtának számítanak.

Az állattenyésztés a rendkívül intenzív talajművelés és a kevés legelő miatt nem játszik nagy szerepet. Főbb tenyésztett állatok: szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, teve, kecske, juh, baromfi.

Ipar

Egyiptomban összeszerelt modern autóbusz

A vegyipar kiemelkedően fejlődik, amely főként a tengerparti sólepárlók és a hazai kőolaj- és foszfátbányászat termékeit dolgozza fel. A kőolajmezőket csővezetékek kötik össze Alexandria, Kairó, Port-Szaíd és Szuez olajfinomítóival. A finomítás melléktermékeit a műtrágyagyárak dolgozzák fel.

Az élelmiszer- és textilipar szintén jelentős. A gyapotot feldolgozó pamutipar a deltavidék városaiban koncentrálódik. Több új iparágat is meghonosítottak az elmúlt évtizedekben: alumíniumkohászat, repülőgép- és gépjármű-összeszerelés, kábelgyártás, híradástechnika. Különösen a vegyipar előretörése szembeötlő. A fémfeldolgozó ipar a kohászat megteremtése után – az 1950-es évektől – indult fejlődésnek. [8]

A hajóépítés- és javítás a nagy kikötőkben összpontosul (Alexandria, Port-Szaíd, Szuez). A gépjárműgyártás (vagongyártás, autó- és repülőgép-összeszerelés) Kairóban, a bányagépgyártás Asszuánban. A vaskohászat, acélgyártás, kábelgyártás Heluánban.[38]

Külkereskedelem

A kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat külön minisztérium koordinálja, még az EU-tagságunk előtt velünk is rengeteg kétoldalú kereskedelmi kapcsolat született. Néhány jellegzetes adat: a kitermelt 6 milliárd hordó olajból mindössze 300 milliót dolgoz fel, a többit eladja nyersolajként (a 2000-es évek elején). A halászatból mintegy évi 300 ezer tonna hal kerül külföldre részben feldolgozva, részben jegelve.

Főbb termékek:[29]

  • Kivitel: Nyersolaj és kőolajtermékek, gyümölcsök és zöldségek, textília, vegyi anyagok, feldolgozott élelmiszerek
  • Behozatal: Gépek és berendezések, élelmiszerek, vegyszerek, fatermékek, üzemanyag

Legfőbb kereskedelmi partnerei 2017-ben:[29]

  • Kivitel: Egyesült Arab Emírségek 10.9%, Olaszország 10%, USA 7.4%, Egyesült Királyság 5.7%, Törökország 4.4%, Németország 4.3%, India 4.3%
  • Behozatal: Kína 7.9%, Egyesült Arab Emírségek 5.2%, Németország 4.8%, Szaúd-Arábia 4.6%, USA 4.4%, Oroszország 4.3%

Közlekedés

Közút

Az úthálózat hossza (2010): 137 430 km, ebből burkolt 126 742 km.[39]

A deltavidéki közutak mellett a fővárost Asszuánnal és Szuezzel összekötő műút a legfontosabb.

Vasút

Searchtool right.svgBővebben: Egyiptom vasúti közlekedése

Vízi közlekedés

A Nílus Asszuántól a tengerig hajózható. A Szuezi-csatorna világforgalmi jelentőségű.

Légi közlekedés

Nemzeti légitársasága az Egypt Air; az ország fő repülőtere a Kairói nemzetközi repülőtér. A kisebb repülőterek közül kiemelkedik Alexandria, Asszuán, Luxor, Port-Szaíd.

Searchtool right.svgLásd még: Egyiptom repülőtereinek listája

Kultúra

Searchtool right.svgBővebben: Egyiptom kultúrája

Az egyiptomi kultúra több ezer éves történelemmel rendelkezik. Az ókori Egyiptom a Föld legkorábbi civilizációi közé tartozott és befolyásolta Európa későbbi kultúráit is. A főváros, Kairó, Afrika legnagyobb városa, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ.

Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. Az Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény: 970 körül alapították az azonos nevű mecsettel együtt.

Kulturális világörökség

Searchtool right.svgBővebben: Egyiptom világörökségi helyszínei

Ünnepek

Nemzeti ünnepek

dátum név arabul megjegyzés
Jan. 1. Újév رأس السنة الميلادية
Jan. 7 Ortodox karácsony عيد الميلاد المجيد a kopt naptárnak megfelelően (29 Koiak)
Jan. 25 Nemzeti ünnep[40] عيد الشرطة - عيد ثورة 25 يناير 1952-re és a 2011-es forradalmi eseményekre emlékezve
Ápr. 25 A Sínai-fsz. felszabadulásának ünnepe عيد تحرير سيناء
Máj 1 A munka ünnepe عيد العمال
Jún 30 A forradalom napja ذكرى 30 يونيو 2013 júniusára emlékezve
Júl 23 A forradalom napja عيد ثورة 23 يوليو 1952-re emlékezve
Okt. 6 A fegyveres erők napja عيد القوات المسلحة az 1973-as, Izrael ellen indított háború első napja

Egyiptom az egyetlen muszlim ország, ahol megünneplik a húsvétot, körülbelül 4000 éve.

Változó dátumú nemzeti ünnepek

A következő nemzeti ünnepek – a tavaszi fesztivál kivételével – az iszlám naptár alapján alakulnak, amely a Hold járásán alapuló hónapokat használó holdnaptár.

dátum név arabul megjegyzés
Ápr. vagy Máj. Tavaszi fesztivál (Sham El Nessim) شم النسيم az ortodox húsvétot követő hétfő
1 Muharram iszlám újév عيد رأس السنة الهجرية
12 Rabi' al-Awwal Maulid (Szunnita iszlám) المولد النبوي الشريف Mohamed próféta születésnapja
1 - 3 Shawwal Eid al-Fitr عيد الفطر المبارك A Ramadan vége, 3 napos (1-3 Shawwal)
10 - 13 Zul-Higga Eid al-Adha عيد الأضحى المبارك

Turizmus

Képek
Mohammed Ali Basha-mecset, Kairó
Kairó, kopt negyed
Gizai piramisok
Szakkara, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa
Alexandria
Qaitbay citadella, Alexandria
Hurghada
Szent Katalin-kolostor, Sínai hegy
Hatsepszut Dejr el-Bahari-i temploma
Árusok a Királyok-völgyében Luxor mellett
Edfu, a Hórusz-templom pülonkapuja
Abu Szimbel-i templomok
Kom Ombo temploma
Shali óvárosa a Szíva-oázisban
El-Qasr, Dakhla-oázis
Egypt-Hieroglyphs.jpg
Tevegelés Quseir közelében
Sharm el Sheik
A Vörös-tenger élővilága. A képen Zászlós tündérsügér

Látnivalók

Kairó és környéke
Nílus-völgy
A Földközi-tenger melléke
  • Alexandria: Midán et-Tahrir tér, Szent Márk templom, Görög-Római múzeum, Kom es-Sugafa katakombája, Pompeius-oszlop, Állatkert, Qájtbáj erőd, Akvárium, Tengerészeti múzeum.
  • El-Alamein: II. világháború legnagyobb sivatagi csatája dúlt itt. A csatára múzeum és három katonai temető emlékeztet.
Sínai-fsz. és a Vörös-tenger melléke
Sivatagok, oázisok

Oltások

Javasolt oltások Egyiptomba utazóknak:

Malária elleni gyógyszer.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport

Olimpia

Egyiptom eddig hét aranyérmet nyert a játékok során. A legeredményesebb sportág a súlyemelés.

Labdarúgás

Az Egyiptomi labdarúgó-válogatott igen eredményes. Az Afrika-kupán hét alkalommal állt a dobogó felső fokán (2010-ig).

Egyéb

A fallabda, kosárlabda és a tenisz még népszerű sportágak az országban.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. https://www.citypopulation.de/Egypt-Cities.html
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. http://www.newgeography.com/content/002901-the-evolving-urban-form-cairo
  5. 2022 Military Strength Ranking (amerikai angol nyelven). www.globalfirepower.com. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  6. Population in Africa, by country 2020 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  7. a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  8. a b c d e Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza
  9. http://countrystudies.us/egypt/
  10. http://www.ess.co.at/SMART/DELIVERABLES/D06.1_final.pdf pp. 7-9
  11. http://worldweather.wmo.int/en/city.html?cityId=248
  12. a b c d e f Országok lexikona A-Z, 2007
  13. a b c d CIA World Factbook
  14. a b Egypt & Water Pollution (amerikai angol nyelven), 2014. április 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
  15. Sinking sediment in deltas is as important as swelling seas
  16. Report: Nile Delta’s increasing salinity and rising sea levels may make Egypt uninhabitable by 2100
  17. Increased Land Subsidence and Sea-Level Rise are Submerging Egypt’s Nile Delta Coastal Margin
  18. The Nile delta-Alexandria coast: vulnerability to sea-level rise, consequences and adaptation
  19. Hassanein, Salah: Air Pollution in Cairo - The Cost. Arab world books
  20. https://ng.hu/fold/2010/04/12/mikor_valt_sivatagga_a_szahara/
  21. Megkezdődött a maratoni választás – Népszabadság,
  22. Az iszlamisták győztek Egyiptomban – Origo, 2012. január 21.
  23. Feloldják a 31 éve tartó egyiptomi rendkívüli állapotot – Hvg.hu, 2012. január 24.
  24. Murszi megbukott – 2013. július 3.
  25. a b c d e f g h i j k BTI 2022 Egypt Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  26. 2014-es alkotmány, 9. cikk
  27. Világbank
  28. worldometers
  29. a b c CIA World Factbook
  30. https://joshuaproject.net/people_groups/11597/EG
  31. Lewis, M. P. /ed./ (2009): Domari. in Ethnologue: Languages of the World. Dallas, TX: SIL International, www. ethnologue.com/show_language.asp?code=rmt
  32. Dr. Besenyő János, Miletics Péter: Országismertető: Egyiptom, 2013
  33. Archivált másolat. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  34. a b http://www.globalreligiousfutures.org/countries/egypt/religious_demography#/?affiliations_religion_id=0&affiliations_year=2010
  35. a b http://www.pewforum.org/interactives/muslim-population-graphic/#/Egypt
  36. Archivált másolat. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  37. International Religious Freedom Report for 2014
  38. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  39. Archivált másolat. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  40. Archivált másolat. [2013. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 2.)

Források

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

  • Egypt State Information Service (angolul)
  • BBC News Country Profile – Egyiptom (angolul)
  • CIA World Factbook – Egyiptom Archiválva 2006. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  • Országismertető: Egyiptom
Sablon:Egyiptom közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Egyiptom közigazgatása
Egyiptom címere

Alexandria •  Assziut •  Asszuán •  Bani Szuvajf •  el-Buhajra  •  Búr Szaíd •  ed-Dakahlijja •  Damietta •  Dél-Sínai •  Észak-Sínai •  el-Fajjúm •  Gíza •  el-Iszmáilijja •  Kafr es-Sajh •  Kairó •  el-Kaljúbijja •  Keleti •  Kina •  Luxor •  Matrúh •  el-Minja •  el-Minúfijja •  Nyugati •  Szauhág •  Szuez •  Új völgy •  Vörös-tenger

Egyiptom zászlaja
Sablon:Afrika
  • m
  • v
  • sz
Afrika országai
Southern-Africa-map.PNG  Dél-Afrika
Northern-Africa-map.PNG  Észak-Afrika

 Algéria ·  Egyiptom ·  Líbia ·  Marokkó ·  Szudán ·  Tunézia

Eastern-Africa-map.PNG  Kelet-Afrika

 Burundi ·  Comore-szigetek ·  Dél-Szudán ·  Dzsibuti ·  Eritrea ·  Etiópia ·  Kenya ·  Madagaszkár ·  Malawi ·  Mauritius ·  Mozambik ·  Ruanda ·  Seychelle-szigetek ·  Szomália ·  Tanzánia ·  Uganda ·  Zambia ·  Zimbabwe

Middle-Africa-map.PNG  Közép-Afrika
Western-Africa-map.PNG  Nyugat-Afrika

 Benin ·  Bissau-Guinea ·  Burkina Faso ·  Elefántcsontpart ·  Gambia ·  Ghána ·  Guinea ·  Libéria ·  Mali ·  Mauritánia ·  Niger ·  Nigéria ·  Sierra Leone ·  Szenegál ·  Togo ·  Zöld-foki Köztársaság

Függő területek
Vitatott státusú területek
1 Az Egyesült Királyság külbirtoka    2 Franciaország külbirtoka    3 Spanyolország külbirtoka    4 Portugália külbirtoka
Sablon:Mediterráneum
  • m
  • v
  • sz
A Földközi-tenger térsége
Országok

Spanyolország · Franciaország · Monaco · Málta · Olaszország · Szlovénia · Horvátország · Bosznia-Hercegovina · Montenegró · Albánia · Görögország · Athosz-hegyi Köztársaság (függő terület) · Törökország · Ciprus · Szíria · Libanon · Izrael · Gázai övezet (önállósága nem elismert) · Egyiptom · Líbia · Tunézia · Algéria · Marokkó · Gibraltár (függő terület)

Tengerek
Szigetek

Baleár-szigetek · Korzika · Szardínia · Szicília · Pelagie-szigetek · Málta szigetei · Dzserba · Jón-szigetek · Kréta · Rodosz · Égei-szigetek · Ciprus

Öblök

Trieszti-öböl · Lion (Oroszlán)-öböl · Gabesi-öböl · Il-Port Il-Kbir · Tarantói-öböl · Sidra-öböl · Antalyai-öböl · Iskenderuni-öböl

Szorosok
Sablon:Arab Liga
  • m
  • v
  • sz
Arab Liga

Algéria •  Bahrein •  Comore-szigetek •  Dzsibuti •  Egyesült Arab Emírségek •  Egyiptom •  Irak •  Jemen •  Jordánia •  Katar •  Kuvait •  Libanon •  Líbia •  Marokkó •  Mauritánia •  Omán •  Palesztina •  Szaúd-Arábia •  Szíria •  Szomália •  Szudán •  Tunézia

Sablon:Frankofónia
  • m
  • v
  • sz
A Frankofónia (La Francophonie)
Tagok

 Albánia ·  Andorra ·  Belgium ·  Benin ·  Bissau-Guinea ·  Bulgária ·  Burkina Faso ·  Burundi ·  Comore-szigetek ·  Csád ·  Dominikai Közösség ·  Dzsibuti ·  Egyenlítői-Guinea ·  Egyiptom ·  Elefántcsontpart ·  Észak-Macedónia ·  Franciaország ·  Gabon ·  Ghána  ·  Görögország ·  Guinea ·  Haiti ·  Kambodzsa ·  Kamerun ·  Kanada ·  Kongói Demokratikus Köztársaság ·  Kongói Köztársaság ·  Közép-afrikai Köztársaság ·  Laosz ·  Libanon ·  Luxemburg ·  Madagaszkár ·  Mali ·  Marokkó ·  Mauritánia ·  Mauritius ·  Moldova ·  Monaco ·  Niger ·  Örményország ·  Románia ·  Ruanda ·  Saint Lucia ·  São Tomé és Príncipe ·  Szenegál ·  Seychelle-szigetek ·  Svájc ·  Togo ·  Tunézia ·  Vanuatu ·  Vietnám ·  Zöld-foki Köztársaság

Flag of La Francophonie.svg
Részt vevő államok
Megfigyelők

 Argentína ·  Ausztria ·  Bosznia-Hercegovina ·  Costa Rica ·  Csehország ·  Dél-Korea ·  Dominikai Köztársaság ·  Észtország ·  Gambia  ·  Grúzia ·  Horvátország ·  Írország  ·  Lengyelország ·  Lettország ·  Litvánia ·  Magyarország ·  Málta  ·  Mexikó  ·  Montenegró ·  Mozambik ·  Szlovákia ·  Szlovénia ·  Thaiföld ·  Ukrajna ·  Uruguay

Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 130890862
  • LCCN: n80061791
  • ISNI: 0000 0001 2259 2789
  • GND: 4000556-2
  • SUDOC: 027316866
  • NKCS: ge129127
  • BNF: cb11863530z
  • KKT: 00562068
  • arab világ Az arab világ portálja
  • Földrajz Földrajzportál